Fogalomtár magyarázatokkal

 

abszolút helymeghatározás	Az abszolút helymeghatározás során a vetületi pont helyét az alapfelületen földrajzi koordinátákkal adják meg, amely két szögértéket jelent: A földrajzi szélességet, amely a ponthoz tartozó sugárnak az egyenlítő síkjával bezárt szögét adja meg. Attól függően, hogy a pont az egyenlítőtől északra vagy délre helyezkedik el, megkülönböztetünk északi- és déli szélességet (étéke 0°-90°-ig terjedhet); és a  földrajzi hosszúságot, amely a kezdő délkör és az adott ponton átmenő délkör síkja által bezárt, az egyenlítő síkjában mért szög. Attól függően, hogy a pont a kezdő délkörtől merre helyezkedik el, megkülönböztetünk keleti és nyugati hosszúságot (értéke 0°-180°-ig terjedhet).
alappontsűrítés	Geodéziai alapponthálózat kiegészítése állandósított ponttal a felmérés egyszerűsítése érdekében, mivel egy adott objektum helyének jelöléséhez hivatkozási pontra van szükség. A felmérés egyszerűsíthető , ha van az alapponthálózat közelében egy állandósított alappont, mivel így minimumra csökkenthető az idő és a hiba kockázata.
állandó pontjelek	Az alappont-hálózatok elemeinek fennmaradását biztosítani kell, hogy a munkák során mindig rendelkezésre álljanak, a háromszögelési pontok állandósítása a jellemzően a következő jelekkel történik: csap, vasszekrény, vasrúd műanyag fejjel, templomtorony, kémény, kő, betontömb, vasbeton mérőtorony. A szintezési hálózat pontjait pedig a következő jelekkel állandósítják (szintezési munkák során használnak ideiglenes pontjeleket). Fajtái: falicsap, szintezési gomb, szintezési kő (vasgombbal), régebben: falitárcsa, konzolos és furatos falitábla.
AM/FM	Automatikus Térképezés és Közmű Nyilvántartás (Automated Mapping and Facilities Management)
anaglif	A domborzat érzékeltetésére a képernyőn az (ábrázoló geometria szemléltetésére régóta alkalmazott) anaglif technika is alkalmazható. Ennek lényege az, hogy a terepről két különböző néz pontból készült képet (mint egy sztereó légifényképpárt) a zöld, illetve a vörös árnyalataiban megfelelő elhelyezéssel egymásra vetítenek a képernyőn. A megfelelő anaglif (egyik "üvege" vörös, a másik zöld) szemüveggel nézve a képernyőt a szemlélőben a terep háromdimenzióban jelenik meg. A képernyőre vetített képek a DEM alapján generálhatók.
attribútum	Az objektumot leíró leíró információ, más néven tulajdonság. Beszélhetünk grafikus, vagy szöveges attribútumról.
azimut	Egy adott irány és a valódi észak által bezárt szög.
bécsi öl	1 bécsi öl = 1.896483840.. méter
belső tájékozás	A belső tájékozás során meghatározzuk kamara vagy a szenzor belső geometriáját a kép készítésének időpontjára vonatkozóan. Célja a digitális kép pixel koordináta-rendszeréről a térbeli képkoordináta-rendszerre való áttérés transzformációs egyenleteinek megadása
belterület	A közigazgatási területnek lakóterületként elhatárolt, összefüggő zárt része.
CAD	Számítógéppel Segített Tervezés (Computer Aided Design)
CAM	Számítógéppel Segített Modellezés (Computer Aided Modelling)
cella	A raszteres modell legkisebb, önálló információt hordozó egysége
centroid	A poligon mértani közepe. A GIS-ben jelöli azt a pontot is, amelyhez a poligonhoz tartozó attributív csatolva vannak.
COGO	A Coordinate GeOmetry szavak rövidítése. A földmérők a COGO függvényeket alkalmaznak földmérési adatok bevitelére, helyek és határvonalak pontos kiszámítására, görbék meghatározására stb.
Delaunay háromszögelés	TIN-ek (szabálytalan háromszöghálók) deriválásának folyamata. A Delaunay-féle háromszögelés: meghatározásonként 3 pont képez egy Delaunay- háromszöget, ha, és csakis akkor, ha a rajtuk áthaladó kör nem tartalmaz más pontot. A Delaunay-háromszögelés meghatározásának másik módja a következő :
digitális alaptérkép	A digitális alaptérkép a földrészletek, mesterséges és természetes földfelszíni alakzatok adatainak alakhűen, és kölcsönös viszonyuk kifejezéséhez szükséges tartalmi részletekkel és esetenkénti általánosítással (generalizálással) történő számítógépes leképezése e szabványban előírt követelmények szerint.
digitális magasságmodell	A terepfelszín modellje. Minden egyes elemét egy rácshálózat csomópontjának tekintjük, melynek értéke a tengerszint feletti magasság az adott pontban. Téglalap rács esetén a rácsot egyik sarokpontjával azonosítjuk, jellemezzük és X, illetve Y irányú rácsállandó értékének megadásával.
DTA-50	A Magyar Köztársaság 1 : 50 000-es méretarányú topográfiai térképének 1.0 verziója (DTA-50) az 1:50000-es méretarányú katonai topográfiai térképek sokszorosítási alapanyagainak számítástechnikai feldolgozásával, valamint a Digitális Domborzati Modell (DDM) és a Geodéziai Adatbázis (GAB) felhasználásával jött létre.
Egységes Országos Vetület (EOV):	A magyarországi földmérési térképek vetületi rendszere, amit 1976-ban vezettek be, összhangban az Egységes Országos Térkép rendszerrel (EOTR-rel). Ferdetengelyű, szögtartó, ún. süllyesztett hengervetület. Alapfelülete a Nemzetközi Geodéziai Unió által az 1967-ben elfogadott IU-GG/1967 elnevezésű forgási ellipszoid (nagy tengelye 6 378 160 m, lapultsága (1/f): 298,247167427). A koordináta-tengelyek tájékozása ÉK-i, vagyis a pozitív X iránya északra, a pozitív Y iránya keletre mutat. A síkvetületi koordináták előjeles mennyiségek. A számítások egyszerűsítése érdekében a koordináta-tengelyek önmagukkal párhuzamosan X – irányban 200 000, Y – irányban 650 000 méterrel vannak eltolva azért, hogy az egész ország területe az első koordináta-negyedbe essék, és az X koordináta 400 000 m-nél mindig kisebb, az Y koordináta 400 000 m-nél mindig nagyobb legyen, ezzel is elkerülve a koordináták esetleges felcserélését.
entitás	az entitás, olyan jelenség a valóságban, amely nem bontható tovább ugyanilyen értelmű jelenségekre
fedvény	Egy adathalmaz részhalmaza. Valamely szempont szerint csoportosított, logikailag összetartozó objektumok összessége. (angolul: coverage) Szabatos meghatározás szerint a fedvény elemei nem fedhetik át egymást. Ez azonban a gyakorlatban nem mindig teljesül. Használatos még a réteg kifejezés is.
felbontás	A raszteres digitális képeket jellemző érték, amely meghatározza pont/inch mértékegységben a kép egy pixelének méretét, illetve egy grafikus adatbázisban két geometriai pont közötti minimális távolság, amely esetén a két pont helyzete még megkülönböztethető.
felbontóképesség	Két objektum közötti minimális távolság, amit egy érzékelő egymástól még képes megkülönböztetni. A szkennerek egyik jellemző paramétere, melyet pont/inch mértékegységben szoktak megadni
felsőgeodézia	A felsőgeodézia vagy elméleti geodézia a Föld alakjának és méretének meghatározásával, a kapcsolódó módszerekkel, a nagy kiterjedésű, kontinentális vagy országos kiterjedésű felmérések elméleti alapjainak lefektetésével, továbbá a földmérési alappont-hálózatok felsőrendű pontjainak nagy pontosságú meghatározásával foglalkozik. Angol nyelvterületeken általában csak ezekre az elméleti tevékenységekre használják a geodézia szót ("geodesy"), a gyakorlati, alsógeodéziai munkák összefoglaló neve "surveying", azaz felmérés.
felsőrendű alappont-hálózatok	Az felsőrendű (első-, másod- és harmadrendű) szintezési és háromszögelési hálózatok alappontjainak meghatározása során fontos a rendkívüli pontosság, mert a felsőbbrendű hálózatok hibái hatványozottan jelentkeznek a rájuk épülő alacsonyabb rendű mérések során. Ezen pontmeghatározások során felhasználják a legkorszerűbb berendezéseket és módszereket (például a csillagászati helymeghatározást), beleértve a felsőgeodéziai alapkutatások legtöbb eredményét.
felület	Topológiai értelemben egy régió, amelyet élek és csomópontok határolnak. A felületek topológiailag kapcsolódnak az őket körülvevő élelekhez és a szomszédos felületekhez is. A felületek sohasem fedik át egymást és résmentesen töltik ki a rendelkezésre álló teret.
földhivatal	A földügyi igazgatás területi hatósági szerve. Jogosult az ingatlankataszteri adatok nyilvántartására, vezetésére és szolgáltatására.
földmérési pontjelek	Földmérési munkák végzése során a felmérendő pontokat szükséges megjelölni valamilyen módon, ez történhet ideiglenes módon, amikor csak a munkálatok idejére jelöljük meg a pontokat, a fontosabb pontjeleket azonban állandósítani kell. Magyarország területén a földmérési pontjelek az állam tulajdonát képezik. A BTK 215. § szerint: „Aki földmérési jelet megsemmisít, megrongál vagy elmozdít, vétséget követ el és pénzbüntetéssel büntetendő”.
fotogrammetria	Tudomány, amely a fényképről vett méretekből meghatározza a valós tárgyak kiterjedéseit. A légi fotogrammetriában a fényképeket a Földről készítik repülőről, vagy műholdról. A fotogrammetria a távérzékelt felvételek kvantitatív kiértékelésén alapuló eljárás. A lokális geoinformatikai rendszerekben a távérzékeléssel együtt elsődleges adatgyűjtési szerepet tölthet be. A fotogrammetria szoros kapcsolatban áll a raszter és vektor alapú geoinformatikával, a képfeldolgozási módszerekkel és a felületmodellezéssel. A fotogrammetriai kiértékelés a centrális projekcióval (perspektivikus leképezéssel) készített légi és űrfelvételeket közötti sztereoszkópián alapul. A sztereoszkópia lényege, hogy az egyes földfelszíni objektumok a különböző forrásokból készített képeken másképp képeződnek le. A fotogrammetria feladata az eltérő leképeződések (parallaxisok) mérése és így térbeli koordináták számítása. A fotogrammetriát a feldolgozandó képanyag szerint és a kiértékelő eszközök szerint csoportosíthatjuk.
generalizálás	A térképtartalom kiválogatása, egyszerűsítése, összefogása és fogalmi átalakítása az újonnan létrehozandó térkép méretarányának vagy céljának megfelelően.
geoadatbázis	(geodatabase) Olyan adatbázis, ahol a földrajzi- és leíró adatok (attribútumok) egy közös adatbázisban kerülnek tárolásra. Előnye a redundanciamentes adattárolás.
geodézia	A helymeghatározás tudománya. A Föld méretének, alakjának, külső nehézségi erőterének, valamint a földfelület természetes és mesterséges részletei helyének a meghatározásával foglalkozik.
geodéziai térkép	A geodéziai térkép a geodézia felmérési eredményeit nagy méretarányban, általában egy színben az ábrázolt természetes és mesterséges létesítményeket alaprajzi kiterjedésükben mérethelyesen ábrázolja. Általában a síkrajzot tartalmazza csak, a magassági ábrázolás erősen egyszerűsített.
geokód	Földrajzi azonosító. Az egyes objektumokhoz vagy objektum csoportokhoz rendelt kód, amely egyértelműen azonosítja az objektum jellegét és földrajzi helyzetét. Felhasználásával többek között lehetővé válik a különböző adatbázisok összekapcsolása. Magyarországon rendelet szabályozza a geokód előállítási formáját.
GIS	A GIS (Geographical Information System - Földrajzi Információs Rendszer) a térinformatika eszköze, amellyel a földrajzi helyhez köthető adatokat tartalmazó adatbázisból információk vezethetők le. Technikáját tekintve a GIS egy olyan számítógépes rendszer, melyet ezen földrajzi helyhez kapcsolódó adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére, a levezetett információk megjelenítésére, a földrajzi jelenségek megfigyelésére, modellezésére dolgoztak ki. A hálózatok terjedésével egyre nagyobb hangsúlyt kap az információk elérését, továbbítását szolgáló szerep. Alkalmazási oldalról a GIS egy eszköz a térkép használat, pontosabban a földrajzi adatok használatának fejlesztésére. A GIS lehetőséget ad nagyszámú helyzeti és leíró adat gyors, együttes, integrált áttekintésére és elemzésére. A GIS felépítésében, tartalmában, az alkalmazott hardver és szoftver tekintetében, a felhasználói környezetet illetően nagyon eltérő formákban jelenik meg.
grid	rácshálózat
helyfüggő szolgáltatás	Olyan szolgáltatások összefoglaló neve, ahol a szolgáltatott információ az felhasználó aktuális helyzetének függvénye.
helymeghatározás	A geodéziai mérések egyik fontos fajtája a helymeghatározás, a felmérendő pontok egyértelmű meghatározása. Ennek menete a következő: a domborzati viszonyok miatt különböző magasságokban levő pontokat egy egységes alapfelületre – általában a legközelebbi tenger szintje által meghatározott szintfelületre – kell vetíteni. Ezután a szintfelületen levő vetített pont helyzetének valamint az eredeti pont és vetülete közötti távolságnak (a tengerszint feletti magasságnak) meghatározása történik. Ha pont helyzetét a földrajzi helymeghatározással megegyező módon, a Föld tengelyéhez és egyenlítőjéhez viszonyítva határozzák meg, akkor abszolút helymeghatározásról, ha viszont a pontok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása történik, akkor relatív helymeghatározásról beszélünk.
helyzethűség	Az entitás tényleges térbeli helyzetének elméleti helye a térképen és az ábrázolt helyzet közötti megegyezőség mutatója. Értéke függ a méretaránytól, a generalizálás mértékétől.
ideiglenes pontjelek	A geodézia terepmunkák során szükséges a felmérendő pontok ideiglenes megjelölése, amely a munka jellegétől, valamint a terep és az egyes pontok sajátosságaitól függően a következő módokon történhet:     * Szeg     * Cövek     * Kitűzőrúd, jelrúd     * Bipód, tripód     * Állványos gúla
illesztőpont	Olyan pont, amely a fotogrammetriában a kép térbeli helyzetének a meghatározására szolgál. Helyzete az adott geometriai rendszerben ismert és a fényképen azonosítható.
irányszög	Valamely irány irányszögén azt a szöget értjük, amelyet a +x tengely, mint kezdőirány leír, ha pozitív (az óramutató járásával megegyező értelmű) forgatással a kérdéses irányba forgatjuk. Egy A pontból B pontba mutató irány irányszögét tehát úgy kapjuk meg, ha A-ból párhuzamost húzunk a +x tengellyel, és az így kapott irányt pozitív forgatással B irányába forgatjuk.
kartográfia	A térképkészítés tudománya.
kartogram	Tematikus térkép, amely földrajzi területek statisztikai adatait mutatja meg. Az egyes területek különböző színűek. A színek statisztikai értékhatárokat jelölnek, amelyek a jelmagyarázat alapján értelmezhetők.
kartometria	A kartometria (térképméréstan) mint fogalom már több mint 100 éve létezik a kartográfiában. Magába foglalja azon eljárások összességét, amelyek arra szolgálnak, hogy megmérjük a térképen ábrázolt jelenségek mennyiségi összetevőit, beleértve ebbe az általuk közölt információk elemzését is.
kataszteri térkép	A Föld fizikai felszínén található, az ingatlan-nyilvántartáshoz, ingatlan-adózáshoz kapcsolódó természetes és mesterséges tereptárgyakat, valamint országok, települések, földrészletek határvonalait 1:500-1:4000 méretarányban tartalmazó térkép. Magassági adatokat általában alig tartalmaz. Szinonimája: földmérési alaptérkép.
kompozit térkép	Olyan térkép, amely több térképi réteg egyesítéséből keletkezett.
kozmikus geodézia	A felsőgeodézia egy speciális szakterülete, amely a Föld helyzetének térbeli tájékozásával, a forgástengelyeknek a csillagokhoz viszonyított térbeli helyzetének változásával és egyéb, a precíziós mérésekhez elengedhetetlen alapkutatásokkal foglalkozik. A Föld forgástengelyének helyzete kismértékben ugyan, de folyamatosan változik; emiatt az egyes pontok csillagászati módszerekkel kapott koordinátái szintén folyamatosan változnak. Ezen változások nyomon követése és a számításokban történő alkalmazása a pontosági követelmények miatt fontos.
közmű alaptérkép	A közműalaptérkép a földmérési alaptérkép földhivatali példányáról nagyítás, átrajzolás (a közterületi névrajz áthelyezése a tömbhatárvonalakon belülre, a felesleges határvonalak és a közterületi helyrajzi számok elhagyása stb.) után, helyszínelést és változás-átvezetést követően készül. Legfontosabb tartalmi elemei: közterületen: a közigazgatási határok; a belterület és a külterület határa; az utcák által határolt telekcsoportok (tömbök) határvonala; a közterületen lévő vagy azzal érintkező állandó jellegű épületek és építmények; a szilárd burkolat határvonala; a járdák szegélyvonala; a terepfelszínből kiemelkedő műtárgyak (jelzőtáblák, oszlopok, tűzcsapok stb.); a közúti villamosvasutak és iparvágányok tengelyvonala; a közterületi fák (a parkok és ligetek fáinak kivételével); a geodéziai vízszintes és magassági alappontok, nem közterületen: a belterület és a külterület határa; a földrészletek határvonalai; az állandó jellegű épületek; a házszámok és az ide áthelyezett közterületi névrajz.
közműadattár	Egy település közművesítési helyzetére, közműellátottságára vonatkozó, összesített műszaki adatokat, mutatókat tartalmazza.
közműnyilvántartás	Az egységes közműnyilvántartás a településeken levő közmű- és közműjellegű vezeték hálózatok térbeli és fontosabb műszaki adatainak országosan egységes rendszerben és egységes módszerrel történő rögzítése, és az adatok változásainak rendszeres átvezetése, azokról hitelt érdemlően adatok szolgáltatása. A közműnyilvántartás mindazokra a közművezetékekre kiterjed, amelyek közcélú közműszervezet, vagy más állami szerv/üzem/ kezelésében/üzemeltetésében/ vannak a településen. A közműnyilvántartás legfontosabb műszaki munkarészei: a közműalaptérképek, a közműadatok gyűjteménye, a szakági részletes helyszínrajzok és a szakági áttekintő helyszínrajzok.
közterületi jelleg	Települések közterületén az utca, út, tér, köz, rakpart, zug stb. megjelölés.
minőségi osztály	Osztályozási vidéken belül művelési áganként a különböző minőségű területek megkülönböztetésére szolgáló kódszám.
modell	A valóság leegyszerűsítése. A függő változók becslése számos ismert független változó alapján. A térinformatikában különböző térképrétegek és attribútum adatok kombinálását jelenti, hogy a paraméterek változásának hatását becsülni tudjuk.
monitoring	Az adatok időbeli változásának követését szolgáló információs rendszer.
mozaikolás	Egy geometriai felület lefedése síkidomokkal hézagok és átfedések nélkül.
műszaki váztérkép	Az állandósított pontokat és közigazgatási határvonalakat tartalmazó, szűkített tartalmú földmérési térképfedvény.
művelési ág	A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területek fő hasznosítási mód szerinti megkülönböztetésére szolgál.
nyilvántartási térkép	Az állami alaptérkép másolata, melyet a földmérési hatóság a mindennapos tevékenységben földmérési térképként használ és rajta az ingatlanok állagában, stb. okmányokkal igazolt változásokat átvezeti.
ortofotó	A távérzékelt képek centrális vetítéssel készülnek. A térkép és a legtöbb geoinformatikában alkalmazott vetületi rendszer viszont ortogonális vetülete a földfelszínnek. Ezek alapján centrális vetítésű képről a merőlegesre való áttérés, az ortorektifikáció vagy képhelyesbítés fogalma a következő: a távérzékelt perspektivikus képet vagy digitális képet perspektív torzulásoktól mentes képre, illetve digitális képre alakítjuk át. A perspektivikus torzításoktól mentes képet ortofotónak, a digitális képet digitális ortofotónak nevezzük. Ha átalakítással párhuzamosan vetületi rendszerbe illesztés is megtörtént, akkor ortofotó-térképről illetve digitális ortofotó-térképről beszélünk.
övezet	A fedvény objektumai körül bizonyos távolságban lévő zóna. Az egyes objektumok attribútum-értékeiből mind állandó, mind változó szélességű övezetek előállíthatók a fedvény-objektumok számára. Az eredményül kapott övezetek poligonokat -területeket alkotnak. Ezek az egyes objektumoktól megadott távolságban helyezkednek el, akár azon kívül, akár azon belül. Az övezetek hasznosak a közelségi elemzésben (pl. meg kell találni az összes patakszakaszt a tervezett fakitermelési terület 100 méteres körzetében).
poligon	Egymáshoz csatlakozó szakaszokból álló zárt geometria alakzat, vektor alapú rendszerekben a felület reprezentációja.
pontosság	Az adatok mért és elméleti eltérésének a jellemzője. Számszerűen általában a szórással vagy a középhibával adják meg.
raszter	Sorokból és oszlopokból álló adatszerkezet. A cellacsoportok objektumot alkotnak. Minden cella értéke az objektum értékét reprezentálja.
raszteres modell	A valós világnak és jelenségeinek szabályos rács celláihoz rendelt értékekkel történő leképzése. A raszteres modell a tesszellációs modellnek azon legelterjedtebb változata, amelyben a területegység a négyzet.
redundancia	A közleményekben meglévő felesleges, újabb információt nem adó elem, amely nélkül azonban a megértés esetenként nehezebbé válna.
spagettimodell	A vektoradatokat különálló vonalként ábrázoló modell.
szakági áttekintő	Szakáganként készülő áttekintő térképek, amelyek az adott vezetékhálózat helyszínrajzok rendszerét, nagyobb összefüggő területek ellátottságát mutatják.
szakági áttekintő helyszínrajz	A szakági áttekintő helyszínrajzok az áttekintő alaptérkép mérettartó fóliamásolatain készülnek a szakági részletes helyszínrajzok alapján, tehát azok elkészültét követően.
szakági részletes helyszínrajz	A szakági részletes helyszínrajz az egyes szakágak (elektromos energiaellátás, vezetékes gázszolgáltatás, távhőellátás, vezetékes távközlés, vízellátás, csatornázás stb.) összes vezetékének térbeli helyzetére és lényeges műszaki tulajdonságaira vonatkozó adatok térképen ábrázolt gyűjteménye. A helyszínrajz megnevezés arra utal, hogy a vezetékek az ábrázolás vonalvastagsága miatt nem ábrázolhatók valódi helyükön, emiatt a térképen megmért adatokból a helyzetük sem határozható meg a szükséges pontossággal. A föld alatti vezetékek feltárásához a helyszínrajzon feltüntetett bemérési adatokat (az ún. pallérméreteket) kell felhasználni. A szakági részletes helyszínrajzok készítésének és naprakész állapotban tartásának célja a szakági üzemvitel és a fejlesztéssel összefüggő műszaki tervezés, valamint a hiteles adatszolgáltatás támogatása. A helyszínrajzok kezelése az egyes szakágak feladata. A helyszínrajzok egységes technológia szerint készülnek részben a meglévő szakági térképek helyszíni ellenőrzésével, részben az új vagy felújított közművezetékek helyszíni bemérésével.
szaktérkép	A szaktérkép valamely szakágazatot érintő adatoknak és terveknek elhelyezkedését szemléltető térkép. Ilyenek például a városrendezési térképek, a közműtérképek stb.
szintezés, magasságmérés	A másik fontos és gyakori geodéziai munka a szintezés; ennek során a pontok egymás közti magasságkülönbségét és/vagy a pontok alapfelület (tengerszint) feletti magasságát mérik. Ezeket a munkákat az Országos Szintezési Hálózat alappontjaira támaszkodva hajtják végre. Építkezéseket minden alkalommal szintezés előzi meg, hogy biztosítsák: vízszintes, sima felületre épül az építmény.
szögmérés	A geodéziában megkülönböztetnek vízszintes és magassági szögmérést, mindkettő elvégzésének eszköze a teodolit, a szintezőműszer mellett a legáltalánosabban használt geodéziai mérőműszer. Nevezetes szögek (30°, 45°, 60°, 90°) kitűzésére különféle szögprizmák és szögtükrök is használhatóak.
távolságmérés, hosszmérés	A távolságmérés mértékegysége a méter, eszköze a mérőszalag és a mérőléc, újabban a lézeres távmérő. Fontos, hogy a terepviszonyok miatt ferdén mért távolságokat vízszintesre kell redukálni.
tematikus térkép	A tematikus térképek alapja, háttértérképe egy általános térkép, melynek egyetlen célja, hogy a térképen ábrázolt tematika térbeli elhelyezkedése azonosítható legyen. Bármilyen jelenség ábrázolható tematikus térképen, amelynek lényeges a földrajzi elterjedése. A tematikus kartográfia ábrázolási módjai lehetővé teszik az adott téma számára legalkalmasabb megjelenítés használatát, sőt lehetővé teszik többféle tematika egyidejű bemutatását is.
térbeli adat	Helyzeti-, alakleíró- illetve topológiai adatok összessége.
térbeli interpoláció	A térbeli interpoláció segítségével keressük azt a függvényt, ami térbeli diszkrét pontokra egy olyan felszínt fektet, ami a legjobban tükrözi a modellezett felszínt, és ami becsli a nem mért pontokban annak értékeit.
térinformatika	A térinformatika tudomány, az informatika egy speciális ága, olyan informatika, amelyben az információ alapjául szolgáló adatok földrajzi helyhez köthetők. A térinformatika által megválaszolandó tipikus kérdések: Mi van ott? Mi történik akkor, ha…?
térinformatikai infrastruktúra	A térinformatikai infrastruktúra az informatikai infrastruktúrával nagyrészt közös elemeket használ. Amiben különbözik vagy specifikus az a különleges adatstruktúrája és adatszabványai, szoftverei és néhány, más terület által kevéssé használt periféria. Ha tehát a térinformatikai infrastruktúráról akarunk beszélni akkor alapvetően a térbeli adat infrastruktúráról kell szólnunk.
térkép	A valós világ grafikus modellje. A földfelület egy darabján található fizikai tereptárgyak ábrázolása sík felületen történő rajzi megjelenítés formájában. A térképen az objektumokon kívül jelzéseket, térképjeleket és térbeli kapcsolatokat is megjelenítünk. Ezek jellemző módon kihangsúlyoznak, generalizálnak és kihagynak bizonyos tereptárgyakat annak érdekében, hogy bizonyos tervezési célokat elérhessenek (pl. vasúti tereptárgyak szerepelhetnek egy szállítási térképen de elhagyhatók egy utcatérképről).
tervezési térkép	A tervezési térkép a különböző tervezések alapjául szolgáló, általában nagyméretarányú térkép.
tesszeláció	A valóság képét területelemekben rögzítő grafikus adatmodell. A területelemek formájától függően beszélhetünk szabályos, vagy szabálytalan tesszelációról.
Thiessen poligon	Egy ponthalmaz esetében az adott ponthoz tartozó Thiessen poligon körülzárja azt a területet, amelyen belül lévő pontok közelebb fekszenek az adott ponthoz, mint bármely más ponthoz. A Thiessen poligon az adott pontot és a szomszédos pontokat összekötő oldalak oldalfelező merőlegesei által meghatározott burkoló-sokszögvonal.
TIN	Triangulated Irregular Network (Szabálytalan Háromszögháló) Egy a szabálytalanul felvett mintavételi pontokból és törésvonal-objektumból levezetett felszínábrázolás. A szabálytalan háromszögháló adatállományába beletartoznak a pontok és a közeli háromszögek közötti kapcsolatuk. Minden mintavételi pontnak x,y koordinátája és egy felületi vagy z értéke van.
topográfia	A topográfia a földfelszín elemeinek, tereptárgyainak – közvetlen, helyszíni felkeresésen alapuló – leírásával, helyzeti információinak összegyűjtésével, térképi rögzítésével foglalkozó tudományág a térképészet, a földméréstan, a földrajz és más tudományok határfelületén. Az elnevezés a görög toposz (hely) és grafein (rajz) szavakból ered. A topográfiának jellemző vonása a domborzat részletes, szabatos bemutatása, valamennyi terepelem összefüggő, komplex ábrázolása, ezek révén a terepi tájékozódás elősegítése. Adatai a műszeres felmérésre, a domborzattan, a morfológia, a tájrajz, a távérzékelés eredményeire támaszkodnak.
topográfiai térkép	A legszélesebben használt térképtípus. Méretaránya 1:10 000 - től 1:200 000 -ig terjed. A méretarány csökkenésével az általánosítás foka nő. A Föld felszín mesterséges és természetes objektumainak ábrázolása mellett adminisztratív, gazdasági tematikákat is tartalmazhat. Ennek megfelelően ábrázolásmódja gazdag, melyet színek és szimbólumok segítségével valósít meg. A nagyobb méretarányú topográfiai térképek (1:10 000, esetleg 1:25 000) közvetlen felméréssel készülnek, míg a kisebb méretarányúakat kartográfiai úton az eredeti felmérések egyszerűsítésével és általánosításával állítják össze.
topológia	Összefüggés a geometriai objektumok között, melyek állandóak maradnak az 1:1 arányú folyamatos transzformáció alatt.
topológiai hiba	A térinformatikai rendszereknél alkalmazott fogalom, a geometria nem konzisztens voltát jelöli. Fajtái: zavar, túllövés, alullövés, hézagos poligon, többszörös centroid.
transzformáció	Az a művelet, amelynek folyamán koordinátákat egyik koordináta-rendszerből egy másikba alakítanak át, áttolás, forgatás és méretarányváltoztatás.
változásvezetés	Az objektumok és attribútumok változásainak átvezetése az idő, mint adatminőségi tényező függvényében.
vektor	irányított szakasz, egydimenziós tömb
vetítés	A tér pontjainak leképezése egy pontból kiinduló vagy párhuzamos egyenesek segítségével.
vetület	A Föld vagy más égitest felszínét meghatározott matematikai formulák segítségével tudjuk a térképlap sík felületére vetíteni. Az alapfelületi pontok földrajzi koordinátái és a képfelületen ezeknek megfelelő pontok síkkoordinátái közötti kapcsolatot a vetületi egyenletek írják le. A vetület típusát a vetületi egyenletek határozzák meg. A vetületi egyenletekből következik a vetület torzulása is, ami azt próbálja mérhetővé tenni, hogy egy adott pontban egy leképezés mennyire torzítja az adott tulajdonságot.
vonatkozási rendszer	A geometriai adatok egységes alapját biztosító rendszer.